TANULÓK A KÖZÖSSÉGI PORTÁLOKON

Mokánszki János

A digitális korszak egyik ismérve, hogy az emberek többsége jelen van valamelyik közösségi portálon a barátokkal, ismerősökkel, családtagokkal való kapcsolattartás, az információhoz való könnyebb hozzáférés vagy csupán a szórakozás céljából. Ez a jelenség megfigyelhető a tanulók körében is. Számos cikk és tanulmány megjelent már ebben a témában, hogy miért káros, miért előnyös, ha a diákok használják például a Facebookot vagy az Instagramot, viszont én arra voltam kíváncsi, hogy a tanulók hogyan vannak jelen a közösségi oldalakon, mire, illetve miért használják azokat. Ennek mérésére egy Google kérdőívet készítettem, amelynek kitöltése teljesen anonim volt. Itt feltettem olyan kérdéseket, amelyek segítségével a tanulók közösségi portálokhoz kapcsolódó szokásait derítettem fel. Az eredmény sok helyen evidens volt, de helyenként meglepő újdonságokkal szolgált.

Nézzük meg, hogy a 139 kitöltő válaszai alapján milyen következtetéseket lehet levonni. Az elemzésem közben csak az általam legfontosabbnak tartott diagramokat illesztem be. Elemzésemet a kérdőívben taglalt kérdésblokkok szerint építem fel.

Mely közösségi portálokat használják?

A válasz egyáltalán nem okoz nagy meglepetést: a válaszadók jelentős része a Facebookot és az Instagramot használja. Ami érdekesség, hogy a többség mindkét portálra regisztrált, de mégis vannak olyanok - bár kevesen -, akik ritkán használják azokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy néhány tanulónak kevésbé fontos, hogy állandóan használja ezeket a felületeket, mivel tisztában lehetnek azok káros hatásaival (pl. antiszociális viselkedés). A fent felsorolt portálokon kívül népszerű még a Tumblr és a Snapchat is. Utóbbi valószínűleg amiatt, mert ezzel az alkalmazással könnyedén tudják szórakoztatni egymást.

Ami még a legtöbb felnőttet érdekelheti, hogy a tanulók átlagosan hány órát töltenek naponta a közösségi portálokon. A kérdőív szerint egy átlagos diák a napjának jelentős részét a közösségi oldalak böngészésével tölti, ami eddig is nyilvánvaló volt számunkra. Az a kérdés viszont felvetődhet, hogy a nap mely részében jellemző ez inkább: délelőtt, délután vagy este; ez talán egy következő felmérés egyik alapkérdése lehetne.

Miért fontos a tanulóknak a közösségi portálokon való jelenlét?

Ezekre a kérdésekre egy 1-től 5-ig tartó skálán kellett válaszokat adni: az 1-es szám az egyáltalán nem fontost, az 5-ös szám a nagyon fontost jelentette. Néhány kérdésnél (pl. mennyire fontos jelen lenni a közösségi oldalakon, vagy mennyire fontosak a lájkok) elég sokan, átlagosan ötvenen a 3-as értéket adták meg. Akik már találkoztak kérdőívekkel, tudhatják, hogy ilyen esetben ez a válaszlehetőség körülbelül a "nem tudom"-mal vagy "talán"-nal ér fel, azaz a válaszadó nem tudja eldönteni, hogy válasza a skála mely része felé orientálódjon.

Az eredmények alapján a legtöbb tanuló fontosnak tartja, hogy jelen legyen a közösségi oldalakon, viszont kevésbé bír jelentőséggel számukra a "lájkvadászat": szerintük nem fontos nekik, hogy mennyien reagálnak a bejegyzéseikre, fényképeikre. Hasonló a helyzet a hozzászólásokkal is: a válaszadók körülbelül 7 százaléka tartja fontosnak az ismerősök bejegyzései alá történő kommentelést, illetve körülbelül ugyanennyi embernek fontosak az ismerősei hozzászólásai. Ezek szerint nem igaz az a sztereotípia, hogy a diákok magamutogatásból vannak jelen a közösségi hálón.

Biztató eredmény azonban, hogy egymás születésnapi vagy névnapi köszöntése sokkal fontosabb számukra, hogy személyesen történjen, még ha tapasztalataink az ellenkezőjét is sugallják. A Facebookon például divat, hogy ilyen jeles alkalmakkor az emberek vicces képekkel köszöntik fel egymást. Ez főként a fiatalabb, tizenéves és huszonéves korosztályra jellemző.

Ezeken kívül a diákok válaszoltak az adataik nyilvánosságával kapcsolatban is. A válaszadók többségének a közösségi oldalakon a név és a profilkép mellett a személyes fényképei, a születési dátuma, az iskola neve és az ismerősök listája egyaránt nyilvánosak az adott portál minden felhasználója számára. Úgy gondolom, kissé óvatlanok a személyes adataikkal, mivel ezekkel már történhetnek visszaélések.

Miért használják a közösségi oldalakat?

A korábban említett sztereotípia, hogy sokan magamutogatásból vannak fent például a Facebookon, itt is megdőlni látszik, mivel a válaszadók körülbelül 70 százaléka csak néha oszt meg magáról képeket, saját maga által, esetleg magáról készített videókat pedig még kevésbé tölt fel (31 százalék).

A válaszok alapján híreket is gyakran olvasnak (legalábbis a híroldalakat követik), ami egy biztató jel arra, hogy a diákok többségében megvan a hajlandóság mind a belföldi, mind a külföldi eseményekről, történésekről való tájékozódásra. A saját profilt vezető hírességek, influenszerek, youtuberek követése is gyakorinak mondható a diákok körében. A közösségi portálokat iskolai célokból egyaránt előszeretettel használják. Mindössze a válaszadók 2 százaléka vallotta be magáról, hogy nem szokott például jegyzetet cserélni diáktársaival ezeken a felületeken. Így tulajdonképpen az iskolából sokat hiányzók is nyomon tudják követni, hogy az osztálytársaik hol járnak az adott tananyagban.

Ami miatt viszont a legnépszerűbb a diákok körében a közösségi háló, az a humoros oldalak és mémoldalak követése. Ezeket a tartalmakat elég gyakran megtekintik és meg is osztják egymással. Gyakran lehet látni (nem csak fiatalkorúaknál), hogy egy-egy bejegyzés vagy kép alatt megjelölik egymást, jelezve azt, hogy az adott vicces tartalom rájuk is jellemző. Szintén gyakori jelenség az iskolában, főként a szünetekben (de ha unatkoznak, akár a tanórákon is), hogy az általuk viccesnek talált képeket és videókat megmutatják egymásnak telefonjaikon.

Összegezve az eddigieket, a tanulók többsége a közösségi médiát kikapcsolódásra használja, amit főként a humoros tartalmak megtekintésével tesz meg. Az, hogy ki mit tart viccesnek, szubjektív, de úgy gondolom, figyelnünk kell arra, hogy a diákok miket osztanak meg egymással. Sajnálatos módon bizonyos dolgokban egy lépéssel előttünk vannak, gondolok például a deep webre és a dark webre, ahol sokkal erőszakosabb, obszcénebb, illegálisabb tartalmak érhetők el számukra.

Nekünk, pedagógusoknak nagy felelősségünk van a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztésében, és abban, hogy tisztában legyenek egymás és mások személyiségi jogaival. Az iskolában egyre inkább tanítani kellene a felelősségteljes, tudatos internethasználatot, a tanórákon pedig egyre nagyobb szerepe lehetne az okoseszközöknek. A tanulók figyelmét pedig fel kell hívnunk arra, hogy a közösségi portálokon számos ismeretterjesztő oldal van, amik segíthetik tanulásukat. Ehhez nyilvánvalóan nekünk, tanároknak eléggé tájékozottnak kell lennünk, ami számunkra nagyobb energiabefektetést igényel. De ha arra biztatjuk őket (és magunkat is), hogy szabadidejükben böngésszék a Rubicon folyóirat, a National Geographic vagy bármelyik ismeretterjesztő Facebook oldal bejegyzéseit, előbb vagy utóbb ez szokásukká válik. Ezzel felhívnánk a figyelmüket arra, hogy a szórakozás mellett rengeteg olyan tartalom elérhető számukra, melyekkel tudásukat gyarapíthatják.