BESZÁMOLÓ A II. DIGITÁLIS TANÁRI MŰHELYRŐL (I. DIGITÁLIS TANÁRI ÉRTEKEZLET)
Múlt csütörtökön, éppen egy héttel ezelőtt került sor a második Digitális Tanári műhelyre a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban. A meghívott vendégeken, Balla Rékán, Scheuer Zsuzsannán és Nánay Mihályon kívül Viola Beáta, a házigazda gimnázium tanára és az ELTE, a KRE és a PPKE tanárjelölt hallgatói voltak jelen.
A beszélgetés kezdetén tiszteletét tette Jáki Gábor, szintén a Szinyei Merse Pál Gimnázium pedagógusa és intézményvezető-helyettese, aki néhány nyitógondolatot osztott meg a jelenlévőkkel, ezzel megalapozva a hangulatot, gondolkodásra és derültségre ösztönözve a jelenlévőket. Kiemelte, milyen jótékony hatással vannak a gimnázum tantestületében jelenlévő tanárjelöltek: a tanárok mindenben példát igyekeznek mutatni nekik is, ezért jobban odafigyelnek magukra. Ezt Balla Réka is alátámasztotta, a tanárhallgatók frissességét mint a tanári lelkesedés forrását írta le. Az esemény házigazdája Szopkó Lujza, a PPKE tanárjelöltje volt.
A köszöntőt követően a program bemutatkozó körrel kezdődött, amelyben mindenki 2-3 mondatban írta le magát, tanári szemszögből releváns adatokkal: melyik egyetem hallgatója, hol végzi a gyakorlatát. Ezután rövid "dolgozatírás" következett. A jelenlévők azt a feladatot kapták, hogy 5 perc alatt foglalják össze azokat a problémákat, amelyekkel tanítás közben, a gyakorlatuk során szembesülnek. Ezek az összegyűjtött problémák minden bizonnyal elő fognak kerülni a következő alkalmak során. A dolgozatírást követően a vendégek számoltak be saját pályakezdésük nehézségeiről és azokról a problémás területekről, melyekkel azóta, illetve jelenleg kell megbirkózniuk. Balla Réka a kezdetben a készülésre fordított aránytalanul sok időt említette, erre Scheuer Zsuzsanna is ráerősített. A tananyag túl nagy terjedelme és a szükségesnek talált kihagyások is felmerültek. Balla Réka a kortárs irodalom feldolgozatlanságából származó kimaradását emelte még ki, mint aktuális nehézséget. Scheuer Zsuzsanna az anyaggyűjtés nehézségeit és időigényét említette meg, továbbá kiemelte az iskolatípusok különbözőségéből adódó nehézségeket, amelyekre a kezdő tanárok rendszerint nincsenek felkészülve. Nánay Mihály is csatlakozott ehhez a gondolatmenethez, leszögezve, hogy a tanárként előttünk tornyosuló kihívásoknak nem egyszerre kell megfelelni. Kihívásként az időbeosztás nehézségét is megemlítette.
A következő blokkban a kommunikáció és tekintély került szóba, melyek megvitatásába már a résztvevők is bekapcsolódtak. A kommunikáció kapcsán legfontosabb tanulságként az önazonosság és a kölcsönösség kristályosodott ki. Akkor fogunk tanárként eredményesen kommunikálni, hogyha verbálisan nem közvetítünk mást vele, mit nonverbálisan. Ugyanakkor fontos, hogy úgy viszonyuljunk és szóljunk a diákokhoz, ahogyan azt tőlük is várjuk. A tekintéllyel kapcsolatos nehézségek között felmerült a tanári mindentudás dilemmája, mert rendszerint a széleskörű, átfogó tudásból származtatjuk a tekintélyt. Ez a tézis egyre inkább megdőlni látszik, és nincs azzal gond, hogyha a tanár nem tud mindent. Ugyanakkor nagy előnyt jelent, hogyha a tanár megjegyzi a tanulók nevét.
A tizenkét fős létszám lehetővé tette, hogy mindenki hozzászólhasson a felmerülő témákhoz, kérdésekhez. A beszélgetés második felében a résztvevők is megosztották tapasztalataikat, kérdéseiket. Sok általunk felhozott helyzet megoldása a tanári szabadságban és egy csoport végigtanításában rejlik, ahol mi tanárként alakíthatjuk ki a keretrendszert és a körülményeket. Számos további téma is szóba került, ezekre későbbi alkalmakon több figyelmet szentelünk.
Sok szeretettel várunk mindenkit legközelebb! Gyertek el, mert érdemes!
Az írás szerzője Marczell Miklós